Aktuális-e Marx hagyatéka a XXI. században? Hogyan értelmezhetőek a szocializmus eszméi korunkban? Miért ciki, hogy szocialistának hívja magát a legnagyobb álbaloldali párt hazánkban? Kik azok az újbalosok?
Az előző cikkemben a részletesség igénye nélkül felvázoltam a kapitalizmus és a szocializmus alapgondolatait, mindenesetre ajánlom a kedves olvasó figyelmébe az angol nyelvű marxism.io sajnos ma már inaktív YouTube csatorna pár videóját. A bevezető kérdésekre lentebb adok választ, viszont ígéretemhez híven újabb ismeretterjesztő bekezdés következik;
A XIX. század elejétől a XX. század végéig fénykorát élő, marxista vagy marxista-leninista politika világszerte hiteltelenné vált a Szovjetunió megszűnésével és az eszmei megújulás hiányával. Az ilyen pártokból létrejövő ún. poszt-kommunista pártok (pl. Munkáspárt) ma már az esélytelenek nyugalmával folytatják a nosztalgiában kimerülő munkásságukat. Mind elvi alapokon és mind támogatottságban más helyzetben vannak a szociáldemokraták, kiknek összetett történelmük még ma is tart. Tévedés ne essék, az alapelv ugyanaz - Karl Marx írásai azonban többféleképpen is értelmezhetőek, akárcsak a Biblia. Nem szeretnék részletesen belemenni az Első Internacionálé idején folyt herce-hurcára. Talán csak annyira, hogy az anarcho-kommunisták kidobásával megalakult Második Internacionáléban is éles konfliktus volt a baloldali szocialisták (kommunisták) és a jobboldali szocialisták (szociáldemokraták) között, melynek köszönhetően az első világháború után leszakadt baloldali oldal alapította meg a Kominternt. De a lényeg igazából ott van, hogy míg az ortodox kommunisták proletárdiktatúrát akartak, a demokratikus szocialisták, vagy szociáldemokraták ún. reformista eszméket dolgoztak ki, melyek szerint a szocializmus kiépíthető demokratikus módon is és az osztályharc megszüntethető a vegyes gazdaság (már nem szabadpiac de még nem tervgazdálkodás) keretein belül is. Az már más kérdés, hogy különböző nemzetek különböző szociáldemokrata pártjai mennyire maradtak hűek a marxizmushoz. Szerintem nem mondok nagyot azzal, hogy mára már a legtágabban értelmezhető politikai pólus a szociáldemokratának nevezett irányzat - régi értelmében a marxizmusból építkező, a szocializmust elérni kívánó politikát ma már néha a szociálliberalizmussal mossák össze.
A Szocialista Internacionálé szimbóluma.
Lehet elsőre úgy tűnik, hogy áltudományos és fölösleges is azon filózni, hogy akkor most ki és miért igazi baloldali. Ha másodjára is annak tűnik, nézzük meg miben más mondjuk az amerikai Demokraták, vagy a görög Pánhellén Szocialisták pártja a ΣΥΡΙΖΑ (Sziriza) és a német Die Linke pártjához képest - vagy hogy hazai példát említsek, emlékezzünk vissza a baloldalinak mondott MSZP pártszövetségére a liberális SZDSZ párttal, vessük össze Medgyessy-kormány eredményeit mondjuk a 4K! programjával vagy a PM alapjövedelem-koncepciójával. Tehát elkönyvelhetjük, hogy ugyanúgy mint az előző évszázad elején, most is kettészakadt a nemzetközi baloldal, ellenben az rajzolódik ki, hogy nem a baloldali részleg van elhalóban. A Blair-i árulás óta a neoliberalizmust a programjaikba építő álbaloldali pártok sorra járatták le magukat, nem csak az Egyesült Királyságban, de hazánkban is. A ma létező Szocialista Internacionálé olyan markáns baloldali pártokat is tagjai között tudhat mint a fentebb említett MSZP. Azt már vagy 3-4 évtizede tudja minden érintett tehát, hogy ideje a szociáldemokratáknak és a radikális baloldalnak vagy eurokommunistáknak valami újat és eredetit, de életképeset kitalálni, bár az eddigi próbálkozások (pl. az Európai Baloldal és Északi Zöldek szövetsége az EU-ban) sajnos igen gyenge, vagy csak mérsékelt eredményeket tudnak felmutatni.
A GUE/NGL EP frakció egyik pártjának logója.
Térjünk azonban vissza a cikk elején feltett kérdésekre! Marx tanítása az osztályharcról pont annyira aktuális szerintem, mint a keresztények Bibliája - a kor felfogása szerint kell értelmezni, tartalmát alkalmazni azonban a jelenben csak az aktuális viszonyokhoz képest, a realitás határain belül maradva érdemes. A Tőke vagy a Kommunista Kiáltvány megjelenése óta számos más gondolkodó és politikus írása szolgálhat alapjául egy baloldali párt eszmei hátterének, melyek nagy eséllyel közelebb állnak a jelenlegi globalizált világhoz, mintsem az iparosodás korabeli viszonyokhoz. Mindenesetre az alapoktól nagy vonalakban nem érdemes eltérni, mert más lesz az egészből. Az MSZP pl. nem igazán baloldali párt. Egy pólust képviselt az SZDSZ-el, amit még nagyon erőltetve lehet szociálliberálisnak nevezni, de messze nem szocialistának vagy szociáldemokratának. Lehet demagógnak hat a kijelentés, hogy amíg az MSZP egyet jelent ebben az országban a baloldallal addig itt nem lesz kormányváltás (hacsak nem hülyül meg mindenki és juttatjuk kormányhoz a Jobbikot), de nekem akkor is ez a véleményem. Az MSZP utódpártjai (Együtt meg DK) azért sem érdekelnek, mert a régi garnitúra új csomagolással még mindig a régi garnitúra. A változás igénye azonban a jobboldalon is fennáll - az értelmesebb konzervatív szavazók többsége valószínűleg lelkiismeret-furdalás nélkül adná szavazatát egy magyar Ciudadanos-szerű pártnak.
A változásért tenni kell, cselekedni egyedül azonban nem elég. A Közösségek cikksorozatom második része erről a témáról fog szólni, jelen írásom folytatása pedig részletesebben fogja leírni, mit jelent szerintem a XXI. században baloldalinak lenni.
